A sárgafülű ékszerteknős, amely a közönséges ékszerteknős egyik alfaja, eredetileg az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén honos, különösen Floridától délkelet-Virginiáig elterjedt. A nem őshonos vörösfülű ékszerteknősök szabadon engedése Floridában, a helyi környezetben azt eredményezte, hogy betiltották ezeknek a példányoknak az árusítását az őshonos sárgafülű ékszerteknősök védelme érdekében. A lassú folyású, nyugodt vizeket kedveli; patakokban, mocsaras területeken, tavakban él. Amióta hazánkba nem lehet behozni vörösfülű ékszerteknőst, azóta az egyik legelterjedtebb víziteknős lett Magyarországon.

Nevét a feje két oldalán látható vastag sárga sáv miatt kapta. Hátpáncélja olajzöld, mely idősebb korban sötétebbé válik, bebarnul, különösen a hímeknél. A haspáncél világossárga több-kevesebb fekete folttal tarkítva. Ha a hőmérséklet 15 °C alá csökken, akkor téli álomra rendezkedik be.

A párzás történhet tavasszal, nyáron vagy ősszel. Szaporodás előtt gyakori a hímek közötti rivalizálás. Párzás előtt a hím és a nőstény „násztáncot” jár. Szemben úsznak egymással, miközben végtagjaikat rezegtetik. A párzás a vízben zajlik. A nőstények évente 5-6 alkalommal is rakhatnak tojást. Egy nőstény egyszerre 2-19 tojást tojik, távol a vízparttól a maga által vájt parányi gödörbe, vagy száraz hordalék alá. Ha az átlagos hőmérséklet 25 °C, akkor 112 napra van szükség a tojások kikeléséhez, 30 °C-os átlaghőmérsékleten ez az idő 69 napra rövidül. A sárgafülű ékszerteknősök 8-10 éves korukban válnak ivaréretté.

Állatkertünk számos teknőst befogadott már magánszemélyektől, melyek a Kölyökdzsungel játszóház és terráriumban, illetve a Csimpánzvilág vizesárkaiban kaptak elhelyezést.