Hírek

Kasza László születésének 100. évfordulója

2021-09-23

1958-ban nyitotta meg kapuit Budapest és Debrecen után Magyarország harmadik állatkertje Veszprémben.

Az 1950-es években 28 ezer lakosú Veszprémnek nem volt egyszerű feladat kigazdálkodnia egy állatkert megépítését, főleg, hogy úttörővasútat és vidámparkot is álmodtak mellé. Először a Napló 1958. február 2-i számában jelent meg egy rövid hír az állatkert létesítésének tervéről. Négy nappal később pedig már jóváhagyásra került az ötlet, amely a Hazafias Népfront Természetvédelmi Akciócsoportjához, nevezetesen Fuchs Antal, dr. Zákonyi Ferenc, Nagy Ernő és Kasza László nevéhez köthető. Kasza László akkor a megyei úttörő szövetség vezetőjeként irányította a munkálatokat, Nagy Jenő gyógyszerész és kiváló botanikus, Papp Jenő muzeológus, Mészöly Győző és Héder Sándor segítségével. Több terület is szóba került, végül a Fejes-völgyre esett a választás, annak ellenére, hogy e terület tele volt építési törmelékkel, hatalmas gödrökkel. A völgyet tehát mindenekelőtt meg kellett tisztítani. A munka kézi erővel kezdődött, ám végül is a nálunk „ideiglenesen” tartózkodó szovjet csapatoktól sikerült munkagépeket szerezni, amely könnyedén tisztává varázsolta az állatkert számára kijelölt területet.

Kezdetben három hektár került kijelölésre, ekkora lett később, megnyitásakor a Vadaspark. A területet a város adta, az építési munka oroszlánrészét a Balaton-felvidéki Állami Gazdaság vállalta, és a legszükségesebb építőanyagokat is ők adták. Ez azonban önmagában kevésnek bizonyult, szükség volt még sok-sok munkaerőre is. Meg kellett oldani a víz- és áramellátást; állatházakat, röpdéket, kifutókat kellett építeni. Problémát jelentett a készülő állatkert bekerítése, ugyanis erre már egyáltalán nem volt a városnak pénze. Végül is dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes, erdészeti főigazgató segített, és az erdőgazdaság költségeire megépült a kerítés, valamint az ő segítségükkel készültek el az állatházak is. A stílusos fakaput a Keszthelyi Erdőgazdaság készítette el.

Nagyon sokan dolgoztak azért, hogy Veszprémben állatkert szülessen. 1958. július 30-án a Közép-dunántúli Naplóban ez volt olvasható:

„Több, mint 3000 veszprémi gyermek és felnőtt összefogása, áldozata, két hónapig tartó társadalmi munkája eredményeképpen pénteken, augusztus 1-jén délután 5 órakor megnyílik Veszprémben a Kittenberger Kálmánról elnevezett állat-és növénypark.”

A dátumokból és az erőltetett tempóból is látszik, hogy a város és az ott élők számára egyaránt nagyon fontos volt az állatkert ügye. Az ünnepélyes megnyitóra 1958. augusztus 1-jén, pénteken került sor. A faragott székelykapu előtt álló, még letakart kopjafa a névadó Kittenberger Kálmán emlékét idézte. Az ünnepséget Kasza László, mint a járási úttörőszövetség elnöke, mint az állatkert alapításának egyik élharcosa nyitotta meg, köszöntő beszédet mondott a kor hazai legnépszerűbb állatkerti szakembere Dr. Anghy Csaba, a Budapesti Állatkert akkori igazgatója.

A megnyitáskor Répási László erdész lett az állatkert vezetője, eleinte gondnokként, 1960-tól igazgatóként. 1961-ben megjelent egy útmutató könyvecske, Kittenberger Zoo Veszprém címmel, amelyből hasznos információkat tudhatunk meg az állatkert akkori lakóiról. A kötet szerzői Kasza László és Nagy Jenő voltak. Érdemes e könyvecskéből Kasza Lászlót idézni, írása jól szemlélteti a több, mint félszáz évvel ezelőtti állatkerti viszonyokat.

„Kanyargós, cserkelő úton, fekete fenyők között haladunk természetes környezetben, akár a Bakony, vagy a Bükk, vagy pedig a Kárpátok fenyveseiben lennénk. Egyik helyen farkas vicsorítja ránk a fogát, de az ápolója szavára megcsendesül. Arrébb menve rókák falatoznak egy madarat, majd egy faodúból vadmacskák sárga szemeikkel figyelnek felént, és mikor közel érünk ketrecükhöz, mérgesen ránk fújnak és nekiugranak a drótrácsnak.”

Az útmutatóból kiderül, hogy ekkor 18 féle emlős és mintegy 30 madárfaj alkotta a gyűjteményt.

Répási Lászlót, a kiváló szakembert, az állatkert első igazgatóját, aki szerény alázattal, természet iránti elkötelezettségével végezte munkáját, koholt vádakkal 1963-ban távolították el a beosztásából, ezt követően Kasza László került az állatkert élére.

Kasza László 1921. szeptember 23-án született Szabadkán. Iskolai tanulmányokat Budapesten és Sopronban folytatott, mezőgazda képesítést szerzett. Előbb tanítani kezdett, majd Veszprémbe a II. világháború után került, ahol a sport- és úttörőmozgalom szervezőjeként dolgozott, a járási úttörőszövetség titkára volt. 1958-ban aktív résztvevője volt a második magyar vidéki vadaspark, a Kittenberger Kálmán Állat és Növénypark szervezésének és megépítésének. 1963 és 1983 között az állatkert második igazgatójaként a hazai és a világ más részein élő állatfajok (Böbe majom, Nóra oroszlán), egzotikus példányok bemutatása mellett széles körű tudományos és ismeretterjesztő tevékenységnek is lehetőségeket adva teremtette meg az állatkert szakmai tekintélyét és rendkívüli népszerűségét. Kasza László vezetése alatt vált a veszprémi állatkert jelentős gyűjteménnyé. Az állatállomány megsokszorozódott, új kifutók és új állatházak épültek, az alapterület pedig közel háromszorosára nőtt.

Kapcsolatai révén nemzetközi kutatási projektekbe, tudományos megfigyelési programokba, állatcserékbe kapcsolódott be Veszprém. Kiváló szervezőképességére mi sem jellemzőbb, mint hogy számtalan gyárral, üzemmel, sőt laktanyával ápolt olyan kapcsolatot, amellyel mindkét fél jól járt. Szorgalmazta a közművelődési tevékenységet: az óvodások, illetve az általános és középiskolák diáksága rendszeres látogatója volt az állatkertnek, és szabadegyetemi előadássorozatot is szerveztek a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságon keresztül. Gyerekek több nemzedéke tanulta meg tőle az állatok szeretetét, a róluk való helyes gondoskodást.

Munkásságát számos nemzetközi és hazai kitüntetéssel ismerték el, Veszprém városa 1983-ban díszpolgárává avatta. Sajnos nem érhette meg szeretett állatkertje fennállásának 50. évfordulóját, 2008. június 6-án, 86 éves korában hunyt el.

A Veszprémi Állatkert alapítása óta eltelt időszakáról az állatkertben évek óta látogatható állandó kiállításon emlékezünk meg, ahol külön emléktáblán kerülnek bemutatásra a korábbi igazgatók, így Kasza László is, kinek munkássága előtt máig tisztelettel adózunk.

Az állatkert munkatársai a kiállításon koszorú elhelyezésével emlékeztek meg Kasza László születésének 100. évfordulójáról.